Teltházas elődással nyílt meg Budafok centenáriumi éve

Nagy érdeklődést váltott ki Garbóci László Budafok várossá válásának előzményeiről tartott előadása a Klauzál Házban. A helytörténész évtizedek óta foglalkozik a kerület múltjával, azon belül is Budafok kezdetektől napjainkig tartó történetével. A telt házas helytörténeti előadással, Perlai Zoltán alpolgármester részvételével és kezdeményezésére, az önkormányzat támogatásával január 29-én hivatalosan is elkezdődött Budafok centenáriumi programsorozata.

Az idén várossá nyilvánításának 100. évfordulóját ünneplő Budafok a Gellérthegytől Dunaföldvárig húzódó, s a Duna medrében is tartó, több kilométer széles mészkővonulaton fekszik. Ez a geológiai és földrajzi adottság döntően befolyásolta Budafok, illetve korábbi nevén Promontor életét.

Kerületünk területén az első emlékeket az újkőkor (neolitikum) emberéről tárták fel a régészek, Nagytétényben a zsugorított csontvázat rejtő, újkőkori sírt és Budafok felső részén, a Kamaraerdővel határos területen az ún. makói csoport településmaradványait fedezték fel. A Háros-szigeten a korai bronzkorból származó temetkezési helyre, a budafoki Hegyfok utcában lakógödörre bukkantak, a kelták pedig valószínűleg a Kr. e. IV. században jelentek meg, és a római hódítások koráig uralták a területet. A római korban a hatalmas birodalmi részeket összekötő út Promontor és Tétény területén haladt át, ezért itt létesültek a korra jellemző katonai táborok, ahogy a nagytétényi Campona is. Már a rómaiak felfedezték, hogy a vidékünkön található mészkőrétegből könnyen faragható építőkő nyerhető. A kő kitermelésével többféle hasznot értek el: egyrészt építőkövet nyertek, másrészt a keletkezett hatalmas üregeket, folyosókat (boros)pinceként hasznosították és (barlang)lakásokat alakítottak ki bennük. A kőkitermelés a török időkben éledt fel erőteljesebben. Emellett már a XIII–XIV. században jelentős szőlőművelés is folyt, amely a törökök közel 150 éves ittlétekor szinte teljesen megsemmisült. Promontor (Budafok) újkori történelmét 1698-tól jegyzik, és Savoyai Jenő herceg nevéhez fűződik.

A mai Budafok területe a XVIII. század elején, a török uralom utáni betelepítések idején kapta a Promontor nevet, amely a Duna fölé benyúló löszös hegyfokra utalt. A település a XVIII–XIX. században ezen a néven fejlődött jelentős szőlő- és borközponttá. 1886-ban a dualizmus kori magyarosítás és Budapest közelségének hangsúlyozása miatt hivatalosan Budafokra változtatták a nevét. A városi rangot már ezen a néven nyerte el 1926-ban.

A centenáriumi rendezvénysorozat részeként az ettől az évtől a mai napig tartó száz év eseményeit, nevezetes személyiségeit és épített környezetét is bemutatja a megújuló helytörténeti kiállítás a Magdolna Udvarban, amely helyet ad majd egy Helytörténeti Szalonnak is. Promontor, majd Budafok jeles eseményeit előadóművészek és helytörténeti kutatók részvételével elevenítik fel, a Budafok-tétényi Tavaszi Kulturális Fesztivál és a Kerület Napja rendezvénysorozatokhoz kapcsolódva pedig kerületi művészek munkáit bemutató kiállításra, szabadtéri koncertre és ünnepi megemlékezésre készülhet Budafok-Tétény lakossága.

(További, naprakész információkkal a budafok100.budafokteteny.hu oldal szolgál.)

Tamás Angéla (Városházi Híradó)